Amit senki nem mondott el neked! – Mindent a kutyákról

…pedig érdemes tudni!

Minden, amit a kutyákról tudni kell

Igen, a kutyák kakit is esznek, feleszik a hányásukat, mindent összepisilnek, és valószínűsíthetően popcorn szagú a lábuk is, bár őszinte leszek, még sohasem szagoltam meg.

Léteznek azonban a fentieknél sokkalta hasznosabb információk is, melyekről ugyan keveset hallani, mégis érdekesek lehetnek a számodra. Ha érdekel, mik is ezek, bátran olvass tovább, hogy megtudj mindent a kutyákról!

Jöjjön most egy kis tudományos egyveleg röviden, tömören, egyszerűen.

Hallottál már a pavlovi-reflexről?

Ha a kutyasuli buzgó látogatója vagy, gyakran hallhatsz feltételes reflexről, kondicionálásról, vagy megerősítésről. Ha még nem ismered, vagy már elfelejtetted, ideje megismerned, felidézned Ivan Petrovics Pavlov nevét, akinek a nevéhez fűződik a kutyákhoz köthető egyik legnagyobb felfedezés. Az orosz fiziológust 1904-ben orvostudományi Nobel-díjjal tüntették ki a klasszikus kondicionálás (egy sokat ismételt ingerre adott válaszreakció) és a feltételes reflex jelenségének felfedezéséért. Feltételes reflexnek nevezzük azokat, amelyek akaratunktól függően jelennek meg, így tanuljunk ezeket.

Legfontosabb kísérlete alkalmával a kutya nyálát egy úgynevezett sipolytechnikával kivezette a testén kívülre. Ezt követően az ételadással egyidejűleg egy csengőt szólaltatott meg, majd ezt többször megismételve azt tapasztalta, a nyáltermelés már azelőtt megindult, mielőtt a szájukba vették az ételt. Később aztán a nyáltermelés már a csengő hallatára megindult, anélkül, hogy táplálékot kaptak volna. A kutya tehát tökéletesen asszociált a csengő hangjáról az ételre, mert megtanulta, ha csengő szót hall, azt táplálék követi. Pavlov ezzel a felfedezéssel megalapozta a kutyakiképzés alapismereteit. Fontos, hogy egy etetésnél gondolj erre, mert nem tudja majd visszatartani a nyálcsorgatást és lesz mit feltörölni a padlóról.

Ha tehát legközelebb elkezded az etetés előtti szokásos rutinodat, ne csodálkozz, ha kutyád hatalmasakat nyel majd, miközben árgus szemekkel követi minden mozdulatodat.

A kutya nem háziasítás eredménye, hanem önként csapódott az emberhez

Kutya és ember különleges kapcsolata bizonyíték arra, hogy kvázi saját magát háziasította. Ő döntött úgy, csatlakozik az emberek csapatához, mivel ott biztonságot és élelmet talált. Az emberek közelében maradva farkas megszokta a jelenlétünket, és kezdett kialakulni egy szelíd farkasokból álló csoport, ami elfogadta a közelségünket. Nem mi választottuk tehát a kutyákat társul, hanem ők minket. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mi vagyunk az első a számára, a kutya az ember legjobb barátja.

Családban élnek, nem falkában

Csányi Vilmos magyar etológus elmélete szerint az ebek úgy viselkednek az emberek között, mint a néhány gyerekek, ezért esetükben falkavezérségről és falkáról nem beszélhetünk. Más négylábúakkal ellentétben a kutya szerinte genetikailag is úgy változott meg, hogy minél inkább képes legyen együtt élni az emberrel, így véleménye szerint megfelelő az ő viszonylatukban családról beszélni.

Persze, ez nem jelent egyet azzal, hogy emberként kell a kutyákat kezelni, pusztán annyit, nincs szükség durva bánásmódra, vagy túlzott dominanciára annak érdekében, hogy megtörd őket. A gyerekeknek is konzekvens, határok szabta keretek között kell élniük, nincs ez másképp kutyád számára sem. Nagyon fontos, hogy kiszámítható viszonyokat teremts számára, pontosan elhelyezed a kutyát a családotokban betöltött szerepükben, egy kellemes és szeretettel teli viszony tud kialakulni.

Empátiára való készség

Egy kicsit kapcsolódik az előző ponthoz: a kutya az egyetlen állat jelenleg, melyről tudósok bizonyítani próbálják, ugyanúgy képesek az empátiára, mint az ember. A kutya az állatvilág egyedüli faja, akit érdekel az ember aktuális hangulata, sőt értelmezni is tudják érzelmeinket. Még tudományosan bizonyítva ugyan nincs, de az eddigi eredmények megerősítik a gazdák és kutyák között fennálló érzelmi szinkronizáció meglétét.

A szem a lélek tükre

Szemezünk gazdi?

Ugye-ugye, az a bizonyos ártatlan, nagyra nyílt, de ugyanakkor marcona szíveket megolvasztó tekintet. Ezt csak a Te kutyád tudja – valld be, mindig is így gondoltad, s eztán is így fogod, mert „csak a Bambi tud úgy nézni, mert ő mindig úgy néz”.

Lehet, igazad van.

Gondolkodtál már azon, hogy kutyád szemkontaktusra való hajlandósága és képessége egyedülállóvá teszi őt az állatvilágban? Számára ez természetes. A farkasok erre a kutatók szerint nem képesek, még akkor sem tudnak az emberrel szemkontaktust teremteni, ha emberi kéz neveli fel őket.

Az állatvilágban a szemkontaktus nyílt fenyegetést, kihívást jelent, ezért általában, amelyik állat nem provokál, kerüli a szembenézést.

Magyar kutatók állították fel azt az elméletet, amely szerint a kutyák veleszületetten kedvelik az emberi arcot, és nagyon szívesen néznek ránk. Valószínűleg ahhoz, hogy ennyire mélyen be tudjon csatlakozni az emberi világba, szüksége volt arra, hogy a kommunikációt megértse, ehhez pedig elengedhetetlen a szemkontaktus, az arc vizsgálata, hiszen rengeteg információt árul el arcunk. Hozzá téve még, ez a képesség kutya fajtánként változhat, hiszen, amelyik fajtát együttműködésre szelektáltuk, jobban és többet kommunikál szembenézéssel, mint a többi, ősibb fajták.

Tanuljunk együtt!

Topál József etológus és a gyermekpszichológia tudományának művelői által vezetett közös kutatás alapján mondhatjuk, a kutya az az állat, aki képes az ember által használt tanítási metódus, a természetes pedagógia által tanulni. Ott vannak például a vakvezető kutyák. A természetes pedagógia használata egyedülállóan csak az emberre jellemző tanítási módszer, az állatvilágban nem létezik ilyen tanítási forma. Ezzel a modellel tanítja az édesanya az újszülött gyermekét is, ezért nem véletlenül van a gazdiknak mindig olyan érzése, a kutyája egy kutyabőrbe bújt kisgyerek.

Az anyakutya megeszi a kölykök székletét

Oké, oké, kaki….tudom. Mégis úgy gondoltam, helyet és szót érdemel, mivel kutyás múltam ellenére én sem tudtam felkészülni arra, hogy az anyakutya biza feleszi a kakit a kölyökkutyák alól. Mentségemre szóljon, sosem voltam olyan helyen ez idáig, ahol ezt láthattam volna. Szóval, kutyamama bizony mindent feltakarít csemetéi alól. Vajon miért? Viszonylag egyszerű magyarázata van: óvintézkedés a ragadozók végett – így védi kölykeit a ragadozóktól, akik a szag híján nehezebben tudnak rájuk találni. Ősi ösztönös viselkedés ez, mely úgy látszik más ösztönös viselkedés eltűnése mellett megmaradt.

Fedezd fel te is

Számtalan olyan kutatási eredményt lehetne még sorjázni, melyek a hobbi állattartók által kevésbé ismertek. Ezért is tartom csodálatosnak a kutya etológia, négylábú barátaink viselkedését kutató tudomány területét. Izgalmas felfedezni e csodálatos és kivételes élőlény működésének mozgatórugóit.

Ezek után pedig, ha bárki furcsán nézne Rád, mert úton-útfélen kinyilatkoztatod, a kutya márpedig egy különleges élőlény, egy lelki társ, akkor nyugodtan mondd meg neki, az, hogy a kutyának különleges és kiemelkedő szerepe van az emberi csoportosulásokban, többé már nem szentimentális érzelgősség, hanem tudományosan megalapozott tény. Az egyedüli élőlény ugyanis, mely ennyire szerves részévé tudott válni a társadalomnak, a kutya. Ahhoz pedig, hogy erre képes legyen, egészen különleges kommunikációs képességekre volt szüksége.

Nem hiszed?

Nézz csak a kutyád szemébe!